Egyre többet hallani az inkluzivitásról, de mi az a neuroinkluzivitás?
A neurodiverzitásnak több definíciója ismert. Neurotipikus emberek azok, akiknek a fejlődése, képességprofilja tipikusnak, a legtöbb emberéhez hasonlónak mondható. A legújabb szemlélet szerint az atipikus agyi fejlődés természetes emberi különbségnek tekinthető és önmagában nem betegség.
Valójában minden ember neurodivergensnek számít, mivel minden egyén agya kisebb-nagyobb mértékben eltérő másokétól.
Ez alapján inkább neurokisebbségekről beszélhetünk a nem neurotipikus emberek esetében, ami akár pozitív különbség is lehet, de semmiképpen sem betegség. A neurális kisebbségek közé tartozó emberek (nem csak az autisták) a többségi társadalomhoz képest marginalizált helyzetben vannak, és nehezen találják meg a helyüket közöttük.
A belső terek tervezése és kialakítása során a neurális kisebbségek tagjait nem betegekként, hanem a neurotipikus többséggel egyenrangú, de az övéktől eltérő képességprofillal rendelkező emberekként kellene kezelni és mint ilyen kisebbségnek az igényeit figyelembe kellene venni. A neurodiverz terek kialakítása a változatosság és a választási lehetőségek fokozásával minden ember számára kedvező környezetet teremt.
A káprázás sokak számára zavaró
Az atipikus agyi működéssel élő emberek sokszor érzékenyek a zavaró hangokra és fényekre. Számukra kedvező, ha olyan akusztikai és világítási környezetet alakítunk ki, ami kevésbé ingerlő. Az így kialakított környezet mindenki számára kedvező lehet, hiszen a fényérzékenység sok embert érint. Az időszakos vagy tartós fényérzékenységnek számos oka lehet. A szem alapvetően fényérzékeny, így tudunk látni. Akkor van probléma, ha túlzottan fényérzékeny, azaz a fény diszkomfortot vagy fájdalmat okoz. Fény hatására ilyenkor hunyorgunk, a szemünk pedig könnyezik. A tárgyakról koncentráltan visszaverődő fény különösen zavaró lehet, például ha a napfény tükröződik egy parkoló autó ablakain vagy a szomszédos épület üvegfeleletein, vagy akár a kezünkben tartott mobiltelefon képernyője veri vissza a szemünkbe a mennyezeti, lefelé irányított világítást.
Fényérzékenységet okozhat többek között migrénes fejfájás, túlzott kontaktlencse viselés, kötőhártya-gyulladás, szürkehályog, szemműtéten átesett emberek, agyat érintő betegségek, stroke és bizonyos gyógyszerek.
(HOK)
Lighting
A megfelelő világítás lehetőséget kínál a neurodivergens egyének számára befogadó környezet kialakítására. Olyan egyszerű intézkedések is javulást eredményezhetnek, mint a fluoreszkáló lámpatestek cseréje LED lámpatestekre. A fluoreszkáló lámpatestek zavaró villódzással és zümmögéssel járhatnak, amelyek sokszor csak a neurodivergensek számára érzékelhetők.
A világítási kutatások alapján az erős megvilágítás felerősítheti a pozitív és negatív érzéseket, míg a fények tompítása racionálisabb döntéseket eredményezhet.
Más tanulmányok azt találták, hogy a világítás színének és intenzitásának a nap folyamán történő megváltoztatása a természet napi változásainak utánzása érdekében szintén segíthet a stressz csökkentésében. Ezek az előnyök mind a neurodivergens, mind a neurotipikus térhasználókra hatással vannak.
A természetes nappali fényhez való munkahelyi hozzáférés növelheti a fizikai jóllétet, javíthatja a mentális és érzelmi egészséget, valamint megnövekedett termelékenységet és elégedettséget biztosít minden térfelhasználó számára.
(HOK)
Számos tervezési szabvány ad útmutatást a nappali fényre vonatkozóan a munkahelyeken. A LEED Daylight kreditje például meghatározott, tükröződésmentes nappali fényt ír elő a huzamosan használt terek 75 százalékára. A WELL Building Standard ajánlása szerint a munkaállomások lagalább 70 százalékát a homlokzati üvegfelületektől legfeljebb 5 méteren belül kell elhelyezni és számos ajánlást fogalmaz meg a mesterséges világításra. A megfelelő kialakításon túl az is fontos, a tér használói saját maguk szabályozhasság a megvilágítást egyedi igényeik szerint.
„A fluoreszkáló lámpatestben lévő fénycső vibrál, ami olyan zümmögő hangot eredményez, amelyet csak a túlérzékeny vestibularis szenzoros feldolgozási zavarban szenvedők hallanak. Minden autizmus spektrumzavarral élő embert érint a vesztibuláris feldolgozási zavar.” ‒ Gearoid Kearney, a myAccessHub vezérigazgatója (HOK)
Tervezési stratégiák a neuroinkluzív világításért
- Biztosítson olyan tereket, amelyek nincsenek túlvilágítva és változtatható világítási szinttel rendelkeznek
- Kerülje a fluoreszkáló világítást és a rossz minőségű LED-eket a villódzás csökkentése érdekében.
- Biztosítsa a természetes nappali fényhez való hozzáférést.
- Alakítson ki változatos megvilágítású tereket, köztük nyugtató és energizáló tereket is.
- Tegye lehetővé, hogy egy adott munkaállomás környezetében a felhasználók – akár előre beállított világítási jelenetekkel – változtathassák a megvilágítás színét, színhőmérsékletét, irányát és intenzitását.
(HOK)
Mivel segítheti a neurodiverz embereket a munkahelyen?
- Mérje fel a beltéri környezet minőségét, különös tekintettel a világítás mértékére, színvisszaadási értékére, káprázási értékére és villódzására.
- Távolítsa el vagy takarja le a villogó eszközöket és berendezéseket.
- Alakítson ki jól szabályozható világítási környezeteket.
- Kínáljon fel lehetőségeket, hogy az alkalmazottak kiválaszthassák a nekik és az adott feladatnak leginkább megfelelő környezetet.
- Adjon az embereknek választási lehetőséget azzal kapcsolatban, hogy hol üljenek. Ez jelentősen növelheti az elégedettséget, és hatással lehet az elkötelezettségre és a termelékenységre.
- Tegye lehetővé a rugalmas munkakultúrát, az otthoni munkavégzést, ha a feladat koncentrációt igényel.
- Kínáljon ergonómiai felmérő programot és alakítson ki vállalati ergonómiai stratégiát.
- Biztosítson figyelemfelkeltő tréningeket a munkatársak számára, hogy megértsék a kollégák közötti neurodiverzitást.
- Minimalizálja a tükröződést a monitorok jól tervezett elhelyezkedésével és a tükröződést csökkentő bevonattal.
Az emberközpontú megvilágítást támogató stratégiák a WELL Building Standard szerint:
- a munkaállomások legalább 70%-a legyen a homlokzati felülettől legfeljebb 5 méteres távolsáon belül
- a világítás az EN 12464 szabvány szerint legyen kialakítva
- a színvisszadás legyen minimum 90 CRI
- a fényforrások legyenek alacsony káprázási értékűek, pl. az IEEE szabvány szerint
- a fényforrások tükröződési értéke maximum 16 UGR legyen
ELŐNYÖK MINDENKINEK
A tervezőknek lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a munkahelyek befogadóbbá tételéhez szükséges fizikai és kulturális alkalmazkodást. Biztosítanunk kell, hogy bármely vállalkozás legértékesebb erőforrásai, az emberek, lehetőséget kapjanak arra, hogy boldogok, egészségesek, elkötelezettek és megerősödjenek.
A tehetségek széles spektrumának pszichológiai igényeit kielégítő terek kialakítása az alapoknál kezdődik. Azokra a munkahelyekre összpontosít, amelyek optimális hőmérséklet-tartományt, világítást, levegőminőséget, zajt, ergonómiát, valamint komfort- és biztonságérzetet biztosítanak.
Továbbmenve, a neurodivergens számára való tervezés olyan teret teremt, amely lehetővé teszi minden egyén számára, hogy megtalálja a magánélet és a koncentráció, a kapcsolat és az elkötelezettség megfelelő szintjét.
Nincs egyetlen megoldás olyan tér kialakítására, amely mindenki számára a legjobban elfér.
De ha a tisztelet és az inkluzivitás szervezeti kultúrájában érik el, az olyan tervezési elemekre való odafigyelés, amelyek figyelembe veszik a neurodivergensek szükségleteit, és választási lehetőséget biztosítanak.
Csökkenti a neurológiai különbségek káros hatásait, teljes mértékben kihasználja a számos előnyt, és támogatja a tágabb szervezeti értékeket és célokat.
A neurodiverzitást célzó tervezés és a jobb egészség és jóllét felé irányuló szélesebb körű elmozdulás közötti jelentős átfedés arra utal, hogy a befogadóbb munkahelyek előnyei mindenkinek előnyös környezet biztosítanak. A változatos, befogadó, ismert környezeti minőségű terek minden használónak segítenek megbirkózni a mindennapi stresszel és kiteljesedni.
A neuroinkluzív tervezés nem csak arról szól, hogy a térhasználók 20 százalékáért teszünk valamit, akik statisztikailag neurodivergensek lehetnek. Ez arról szól, hogy a tereket mindenki számára jobban használhatóvá tegyük azáltal, hogy valóban megértjük, hogyan hatnak ránk az adott környezet elemei, és hogyan tervezhetünk úgy, hogy jobb épített környezetet hozzunk létre.
Kurucz Regina
okl. építészmérnök
egészséges épület tanácsadó
Source:
https://v2.wellcertified.com/en/wellv2/light
(HOK) Designing a neuroinclusive workplace https://edisciplinas.usp.br/pluginfile.php/5137341/mod_resource/content/0/HOK%20Neurodiverse-Workplace-HOK-web%20%281%29.pdf
https://www.bdcnetwork.com/blog/hok-presents-neurodiversity-research-and-design-guidelines-sxsw-2024
https://blog.kumux.io/blog/2024/06/18/neuro-illumination-the-combination-of-neuroscience-and-architectural-design/?utm_medium=email&utm_content=313071112&utm_source=hs_email